Szponzorált tartalom

napelem tájolása

A napelemes rendszerek telepítésekor a tájolás és a dőlésszög optimalizálása kulcsfontosságú a hatékony energia termelés érdekében. A déli tájolás optimális választás, amennyiben van rá lehetőség, ezt a tájolást célszerű biztosítani. A megfelelő dőlésszög biztosítja, hogy a panelek a nap folyamán a lehető legtöbb napsugárzást kapják, és ezáltal a rendszer teljesítménye maximális legyen. A földrajzi elhelyezkedés, az évszakok változása, valamint az árnyékolás figyelembevételével a rendszer hosszú távon gazdaságosabb és hatékonyabb működést tesz lehetővé, ami gyorsabb megtérülést eredményez.

A napelem tájolása és dőlésszöge alapvetően befolyásolja egy napelemes rendszer hatékonyságát és termelési kapacitását. Ahhoz, hogy a telepített rendszer a lehető legtöbb energiát tudja termelni, elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a napelemek tájolásának és dőlésszögének optimalizálását. Az optimális tájolás és szög jelentősen növelheti a rendszer energiahozamát, míg a nem megfelelő beállítások csökkenthetik a termelési kapacitást, és ezáltal meghosszabbíthatják a megtérülési időt.

A napelemek legnagyobb hatékonysággal akkor működnek, ha azok közvetlenül a napból érkező napsugarakat képesek hasznosítani. A tájolás alapvetően azt határozza meg, hogy a napelemek melyik irányba néznek, és ezzel együtt azt is, hogy mikor éri őket a legtöbb napsugárzás. Az optimális tájolás nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől, illetve attól, hogy a Föld melyik féltekén vagyunk.

Az északi féltekén általánosságban elmondható, hogy a legjobb tájolás déli irányú. Ez azért van így, mert a Nap pályája az északi féltekén dél felé hajlik, tehát a déli irányú napelemek képesek a legnagyobb mértékben elnyelni a napsugarakat. Az északi tájolás ezzel szemben kevésbé kedvező, mivel a nap folyamán a napsugárzás nagy része a ház másik oldalát érinti.

Az optimális déli tájolás mellett a napelemek hosszabb időn át és egyenletesebb teljesítménnyel tudnak energiát termelni, hiszen a napsütéses órák legnagyobb részében közvetlen napsugárzást kapnak. Ha a napelemeket dél helyett keleti vagy nyugati irányba tájoljuk, az energiahozam csökkenhet, mivel ebben az esetben a napfény nem érkezik olyan ideális szögben, ami a maximális hatékonyságot eredményezné.

A napelem tájolása befolyásolja azt is, hogy a napszakok közül mikor tudjuk a legtöbb energiát termelni. Ha a napelemeket keleti irányba tájoljuk, akkor azok a reggeli napsütésben jobban teljesítenek, viszont délután már kevesebb energiát termelnek. Ezzel szemben a nyugati tájolás esetén a napelemek délután képesek több energiát hasznosítani, de a reggeli órákban kisebb lesz a teljesítményük. Azonban egyik eset sem tudja biztosítani a napsugárzás egyenletes kihasználását a nap teljes időtartama alatt, ahogyan azt a déli tájolásnál tapasztalhatjuk.

A napelemek dőlésszöge szintén kulcsfontosságú, azt határozza meg, hogy a napelemek milyen szögben helyezkednek el a talajhoz képest. Az általános szabály szerint az optimális dőlésszög a földrajzi szélességünknek megfelelő érték, ami az adott területen az év során a legnagyobb napsugárzás kihasználását biztosítja. Magyarországon például az optimális dőlésszög 30 és 40 fok között van. Ha a dőlésszög túl lapos, akkor a napsugarak nem megfelelően érik a napelemeket, és a rendszer hatékonysága csökken. Ha túl meredek a dőlés, akkor a napsugarak a nap legnagyobb részében szintén nem ideális szögben érkeznek, ami szintén energiahozam-csökkenést eredményez.

A napelemek teljesítménye évszakonként is változik, hiszen a Nap magassága, valamint az elérhető napsütéses órák száma is eltér az év különböző szakaszaiban. Télen a Nap alacsonyabb szögben jár, így a meredekebb dőlésszög jobban kihasználja a napsütést. Nyáron, amikor a Nap magasabban van az égen, a laposabb dőlésszög kedvezőbb.

Ebből következik, hogy ha a napelemek dőlésszögét fixen állítjuk be, akkor egy optimális köztes értéket kell választani, ami az év legnagyobb részében biztosítja a megfelelő hatékonyságot. Léteznek azonban olyan rendszerek is, amelyekben a dőlésszöget szezonálisan állíthatjuk, hogy az év során mindig a legkedvezőbb szögben helyezkedjenek el a panelek. Ez növeli a rendszer hatékonyságát, bár az ilyen megoldások gyakran drágábbak.

Az optimális tájolás és a dőlésszög mellett a napelem árnyékoltsága is fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni. A napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy minimális legyen az árnyékolás hatása. A fák, épületek vagy egyéb akadályok árnyékolhatják a paneleket, ami csökkenti azok hatékonyságát. Egyetlen napelemet érő árnyék is jelentős teljesítménycsökkenést okozhat, különösen, ha az adott rendszer nincs árnyékvédelemmel ellátva, mint például optimalizátorokkal vagy mikroinverterekkel.