Szponzorált tartalom
EKG vizsgálat
Az EKG, avagy elektrokardiográfia az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz a szív állapotának vizsgálatában. Egyszerű, fájdalommentes és gyors eljárás, ami a szív elektromos aktivitását rögzíti és információkkal szolgál számunkra a szív működéséről. Nélkülözhetetlen eszköz az orvosi diagnosztikában, különösen a szívbetegségek felderítésében és nyomon követésében.
Mi az EKG, és hogyan működik?
Az EKG vizsgálat alatt egy olyan vizsgálatot értünk, ami a szív elektromos impulzusait méri és grafikus formában jeleníti meg. A szívben elektromos jelek keletkeznek, amelyek az összehúzódásokat irányítják. Ezek az impulzusok speciális elektródák segítségével kerülnek rögzítésre, amelyeket a test különböző pontjaira, például a mellkasra, a csuklóra és a bokára helyeznek fel. Az elektródák érzékelik a szív elektromos aktivitását, és azt egy gép grafikusan ábrázolja, amit elektrokardiogramnak nevezünk. Ez a vizsgálat a MedicHome budapesti központjában elérhető.
Az EKG-görbe különböző részekből áll:
P hullám: A pitvarok összehúzódásának elektromos jele.
QRS komplexum: A kamrák összehúzódásának elektromos aktivitása.
T hullám: A kamrák ellazulásának jele.
Az orvos ezeknek a hullámoknak a mintázatából, időzítéséből és amplitúdójából képes következtetni a szív állapotára.
Mikor lehet szükség EKG vizsgálatra?
Az EKG vizsgálat elvégzésére számos helyzetben szükség lehet. Ezek közül néhány:
Szívpanaszok kivizsgálása
Az EKG az elsődleges vizsgálati eszköz, ha valakinél olyan tünetek jelentkeznek, mint:
Mellkasi fájdalom,
Szívdobogásérzés (palpitáció),
Légszomj,
Szédülés vagy ájulás.
Ezek a tünetek utalhatnak szívkoszorúér-betegségre, szívritmuszavarra vagy egyéb kardiológiai problémákra.
Szívritmuszavarok kimutatása
Az EKG érzékeli a szívritmuszavarokat, például az aritmiát (rendellenes szívritmus), amely lehet túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia) vagy szabálytalan.
Szívroham gyanúja
Az akut szívinfarktus sürgős beavatkozást igényel. Az EKG lehetővé teszi a szívizom károsodásának azonosítását és azt, hogy az orvos eldöntse, melyik kezelés a legmegfelelőbb.
Szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása
Az EKG segíthet azonosítani a szívizom oxigénhiányos állapotát, amely szívkoszorúér-szűkület miatt alakulhat ki.
Egyéb betegségek kivizsgálása
Nemcsak szívproblémák esetén hasznos az EKG, hanem olyan állapotokban is, amelyek a szívet érinthetik, például magas vérnyomás, elektrolit-egyensúlyzavar vagy tüdőembólia.
Preventív célokból
Az EKG-t gyakran végzik rutinellenőrzés részeként, különösen azoknál, akiknél magas a kockázata a szívbetegségek kialakulásának. Ide tartoznak például a dohányosok, a cukorbetegek vagy azok, akiknek családjában előfordult szívbetegség.
Terheléses EKG
Ha a nyugalmi EKG nem mutat ki problémát, de a beteg panaszai fennállnak, terheléses EKG-t végezhetnek. Ez a vizsgálat fizikai aktivitás (például futópad vagy szobakerékpár használata) közben méri a szív működését.
Hogyan zajlik az EKG vizsgálat?
A vizsgálat megkezdése előtt a páciensnek szabaddá kell tennie a mellkasát, és az orvos vagy a szakasszisztens elektródákat helyez el a bőrön. Az elektródák jobb tapadása érdekében a bőrfelületet szükség esetén megtisztítják vagy borotválják. A vizsgálat során a páciens általában egy kényelmes ágyon vagy széken fekszik. Az elektródák összegyűjtik a szív elektromos jeleit, és azokat egy gép feldolgozza. A mérés mindössze néhány percig tart. Az EKG-görbét egy orvos elemzi, aki azonosíthatja az esetleges eltéréseket. Ha a görbe rendellenességeket mutat, további vizsgálatokra lehet szükség.
EKG-típusok
Az EKG több változata létezik, attól függően, hogy milyen információkat szeretnének kapni:
Nyugalmi EKG: A páciens nyugalmi állapotában készül.
Terheléses EKG: Mozgás közben rögzített görbe.
Holter-monitorozás: Hosszabb távú, általában 24 órás EKG-felvétel, amely folyamatosan rögzíti a szív aktivitását.
Bár az EKG vizsgálat rendkívül hasznos, nem mindig ad teljes képet. Bizonyos szívproblémák csak időszakosan jelentkeznek, és nem feltétlenül mutathatók ki egyetlen mérés során. Ilyen esetekben a hosszabb távú monitorozás vagy további képalkotó vizsgálatok lehetnek szükségesek.